„Il pleut, ma vie, il pleut, songes-tu aux oiseaux
Qui grapillaient l’espoir dans la feuillage humide,”
(Jeanine Moulin: Il pleut)
Ennek a két verssornak sokféle fordítását olvastuk és tekintettük át a francia versfordító műhelyen, ahogy tettük ezt a többi verssel is.
Néhány változat a fenti két sor fordítására:
Esik, én életem, esik, gondolsz-e rájuk
a nedves lombokon remélő madarakra,
Eső hull, életem, hull, gondolsz-e a madárra
ahogy reményt szed a fa nedves lombja közt,
Esik, lelkem, esik. A madár most mit érez
az ázott levelek közt, hol talál reményt?
Eső ver, életem, esik, gondolsz-e most
A nyirkos lombokon remélő madarakra,
Tíz ember tízféle fordítását néztük át, beszéltük meg, véleményeztük hétről hétre. Kérdéseket tettünk fel, próbáltuk megérteni a verset, és egymás szempontjait. Műhelymunkánál együtt gondolkodunk, egyenrangúak vagyunk. Kíváncsian fordulunk egymás felé, érdeklődve olvassuk társaink munkáját.
Nincs egyetlen, kizárólagosan jó fordítás, nincs ideális megoldás. Van szép vagy megfelelő fordítás, de nincs ideális, különböző változatok lehetnek. Ez egy olyan tükör, ami úgy adja vissza a verset, hogy tükrözi a szöveget, és közben egy kicsit magunkat is látjuk benne. És persze előfordulnak hibák, ezeket kijavítjuk, próbálkozunk, igyekszünk, új fordítást írunk.
Együtt gondolkodunk, elolvassuk újra a verset, értelmezzük. Meghallgatjuk egymást, átnézzük egymás fordítását, rácsodálkozunk egy-egy szóra, sokat kérdezünk. Sokat tanulunk egymástól, jobban megértjük a verset. Ez a közös gondolkodás, kapcsolódás, nagyon izgalmas, új távlatokat nyit. Lelkesítő, inspiráló a csoportos beszélgetés. A csütörtök este a hetem fénypontja lett, mindig nagy izgalommal vártam az órát.
Közben, nem mellesleg Andrástól verstant tanulunk, az alexandrinus verselés alapjait próbáljuk megérteni, elsajátítani. Számoljuk a szótagokat, tartjuk a ritmust és jambusokat alkotunk. András a fordításainkhoz részletes, konstruktív visszajelzést ad, segít a változtatásban. De jó tanárként soha nem mondja meg, mi a megoldás, hanem arra bátorít minket, mi szóljunk hozzá társaink fordításához, kommenteljünk, kérdezzünk, véleményezzünk. Önálló gondolkodásra, önálló munkára buzdít, ugyanakkor folyamatosan segít, választ ad, új lehetőségeket mutat. Ez az, ami igazán motiváló, inspiráló, és mindig erőt ad.
Il pleut, ma vie, il pleut, entre dans la semaine
Qu’importe désormais dimanches ou lundis?
Esik, én életem, esik, a hét belép,
Már mit számítanak hétfők, vasárnapok?
Páricsy Lilla