François Charron « La lumière inachevée du jour » c. műve érintett meg a legjobban, az őszi fordítóműhely munkái közül. Talán nem véletlen, hogy András a kommentekben kétszer is « jó », sőt « nagyon jó » értékelést írt…ez a vers olyan pillanatban kapott el amikor el kellett, hogy kapjon. Napokig bennem voltak először az eredeti Charron sorok, majd fordítás után a fordításom szövegei. A pillanatról lehet szó amely gyönyörű, s ez a pillanat egyszerű, szinte banális. Mégis érződik, hogy milyen súlya van hiszen elmúlik. A a jövő lép a helyébe ami fenyegető és félelmetes, mert a boldogság elveszítését hordozza magában…
Köszönöm a műhelymunkát !
Szalóki Anna
コメント